Sajnos, vagy talán mégsem?

Sokat foglalkozunk a kiégés témájával. Akik emberekkel foglalkoznak, a személyiségük a legfőbb munkaeszközük. A veszélyeztetettek közé sorolhatjuk- többek között- a szociális munkásokat, gondozókat, segítőket, pszichiátereket,pszichológusokat,pedagógusokat, orvosokat, ápolókat, vezetőket, hivatalnokokat, rendőröket.... de fenyegetettek akár a fiatalok, a házasságok, a szülők és sorolhatnám.

A kiégés fokozatosan alakul ki, általában évek során, de lehet természetesen rövidebb is a kialakulási idő. A jeleket persze nem szoktuk észrevenni, komolyan venni és akár a testi tünetekig is eljuthatunk. A kialakulás oka összetett: stressz, krízis, szerepkonfliktus, munkahelyi problémák-elégedetlenség, motiváció hiánya....

De ne ijedjünk meg!

Hiszen a mérleg nyelve pozitív irányba is billenhet, ha feltesszük magunknak a kérdéseket... és meg is válaszoljuk... és saját válaszainkat komolyan átgondoljuk...és döntünk.

Honnan indultam? Hol tartok? Hová tartok? Miért dolgozom a pályán?

Meg lehet küzdeni a problémával, kell tudni segítséget kérni, változtatni, bátor lépéseket tenni! Sokan megélték és "túlélték" a kiégés problémáját és akik megküzdenek vele, szinte mindenki izgalmasabb és jobb életkörülményeket teremt magának.

Ne csüggedjetek és ne féljetek a lépéseket megtenni, az egészség mindennél fontosabb!

Ha egészséges vagy és magabiztos, nem kell aggódni a munkanélküliségtől, a változás szelétől, attól, hogy esetleg egészen más munkát végzel majd a későbbiekben...

A vezetőknek pedig egy jó tanács, vigyázzanak a kollégáikra, törődjenek velük, mert sokszor gazdaságosabb egy elfáradt kollégának segítő kezet nyújtani, mint egy újjal "kínlódni". A segítő kéz nyújtás okozta jóérzésről nem is beszélve...

A kiégés előjelei:

Testi kimerültség: energia hiány, krónikus fáradtság, gyengeség, unottság, betegségekre, balesetekre hajlamosság, gyakori fejfájás, hátfájás, étkezési, alvási szokások megváltozása....

Érzelmi kimerültség:levertség, tehetetlenség érzése, reménytelennek érzi a helyzetét, nem talál, nem lát kiutat, pszichikai betegségek is kialakulhatnak, az önmegsemmisítés gondolata is felmerül....

Szellemi kimerültség: negatívan viszonyul az élethez, a munkához, saját magához, elveszíti önbecsülését, alacsonyabb rendűnek érzi magát, hidegséget éreznek, a segítő szakemberek embertelenekké válnak a klienseikkel szemben....

Kedves Vezetők, ha ti még nem vagytok kiégve, vegyétek észre a kollégáitokon és ne okozzatok nekik stresszhelyzetet példul:

tájékoztassátok őket megfelelően, legyen megfelelő a szakember ellátottság, ne tartsatok állandóan megbeszéléseket, ne legyen nehézkes az ügyintézés, elérhetőek legyetek, ha gond van, tudjatok döntéseket hozni, a jelzésekre reagáljatok, ismerjétek el a jól végzett munkát, kommunikáljatok érthetően, tartsatok korrekt munkafegyelmet, ne terheljétek a kollégákat felesleges adminisztrációval, ne különüljetek el, felejtsétek el a protekciót, a diszkriminációt, a dolgozók nélküli döntéseket. Segítsétek őket szupervízióval, kikapcsolódási lehetőségekkel, illetve egyénileg is vegyétek észre őket és a problémájukat, amíg foglalkoztok velük, az legyen a legfontosabb, hisz ami számotokra esetleg csekélység, nekik a világ...

Próbáljatok emlékezni arra az időre, amikor még beosztottak voltatok....

 Kedves Kollégák, akik magatokra ismertetek a fent leírt tünetek alapján, nektek küldöm ezeket a szép képeket, a "gyógyulásra" a tavasz a legjobb időpont...